2016. november 7., hétfő

9. Intersport Túranap

Mióta futok, túrázni is sokkal gyakrabban járok. Szervezett teljesítménytúrán eddig nem vettem részt, a tegnapi Intersport Túranap középtávja volt az első. 

Középtáv, 21,4 km. Sokat gondolkoztam, mennyi idő kell egy ekkora táv teljesítéséhez. Ha barátokkal indulunk neki, akkor általában nem sietünk, elidőzünk egy-egy érdekesebb helyen, megállunk enni, kényelmesen fotózunk, közben sörözünk. Most hárman vágtunk neki Esztivel és Minccel. Nyilván azért mentünk, hogy mozogjunk és a természetben legyünk szép helyeken, de bennünk volt, hogy minél jobb idővel érjünk be. Mivel fogalmam se volt, mennyi idő alatt reális lesétálni 21 km-t, a mielőbbi indulásra szavaztam. 8:10-kor lehetett leghamarabb elindulni, eredetileg 8 körülre mentünk volna Csillaghegyre, majd módosítottuk 9 órára. Ezen a távon 10:30-kor lehetett legkésőbb elindulni, 9:30 körül csippantottuk a vonalkódunkat az általános iskola udvarán a rajtnál.

Itt meg lehet nézni az útvonalat. A róka-hegyi kőbánya volt az első meredek emelkedő, amit meg kellett másznunk. Kemény kezdés volt. 

Kilátás a városra a kőbányától
Még fentebbről
Egy ideig erdőben, majd mezőn haladtunk tovább. Hűvös volt, és nehéz volt belőni, mennyi ruha az ideális: az emelkedőkön úgy megizzadtunk, hogy sok volt a ruha, a nyílt részeken, ahol fújt a szél, ott meg öltöztünk vissza. Viszont a túracipőm jól szuperált, beletelt néhány túrába, míg sikerült rendesen betörnöm. 

Kaptunk térképet meg nagyon részletes leírást (itinert) az útvonalról, de egyáltalán nem volt rá szükség. Minden ki volt szalagozva, néhol táblázva is, és olyan sokan voltunk folyamatosan úton, hogy alig volt szakasz, ahol ne lett volna előttünk/mögöttünk valaki. Egyszerűen lehetetlen volt eltévedni. 

Sárga levelek közt
A kő-hegyi bánya bejáratánál volt az első ellenőrzőpont, megkaptuk az első pecsétet az itinerre. Ez a pont 5 km-re volt az iskolától, kb. másfél óra alatt értük el. Úgy kalkuláltunk, hogy ha így haladunk tovább, 6 óra alatt beérünk. A túra második szakasza kemény volt. Az Ezüst-, majd a Nagy-Kevélyt kellett megmásznunk, ez utóbbi csúcsa 534 m magasan van, ami az indulási ponttól 440 m szintkülönbséget jelent. A csúcs előtti párszáz méter emberpróbáló, köves, csúszós, meredek, de felérve a látvány kárpótol. Azaz kárpótolna, ha nem ködös, felhős időben hódítja meg az ember. 
Ezt látni a csúcsról
Nem sokáig időztünk itt, nagyon csípős hideg szél fújt, hamar elkezdtünk fázni. Leereszkedni talán még rosszabb volt, mint felmenni: még több kavics és szikla, még csúszósabb út, még több esély elesni. Viszont közel volt a második ellenőrzőpont a Kevély-nyeregnél (8,43 km). Innen tényleg sokáig mást se csináltunk, mint lefelé haladtunk, hol erdőn, hol mezőn át. A túra másik nagyon nehéz szakasza is itt volt. Nem sokkal a harmadik ellenőrzőpont előtt volt egy rész, ami bent haladt az erdőben, és hirtelen elkezdett meredeken emelkedni. Sáros, csúszós erdei útról van szó, nagyon óvatosnak kellett lenni, de közben a tüdejét kiköpte mindenki, mire megmászta. Onnan az egri vár már laza volt. 
Lovagi torna
A várnál
Ha valaki nem tudná a sztorit, Pilisborosjenőtől nem messze található ez a várrom. A '60-as években húzták fel az Egri csillagok forgatására, és később is forgattak itt filmeket. Elég mókás hely. Megkaptuk a harmadik pecsétet (13,5 km), ittunk a kikészített frissítőkből és magunkhoz vettünk némi szőlőcukrot, aztán go. 
Teve-szikla környéke
Elhaladtunk a Teve-sziklánál, és nemsokára megpillantottuk a távolban Pilisborosjenőt. Gyorsítottunk a lépteinken, a mezőn a település határáig hideg szél fújt. 
Pilisborosjenő
A faluból már csak fel kellett mászni a kő-hegyi bánya bejáratához, ahol az első ellenőrző pont is volt, itt kaptuk meg a negyedik pecsétünket (17,3 km). Egy ideig ugyanazon az úton haladtunk, mint odafele, majd elkanyarodtunk, hogy a másik irányból közelítsük meg a sulit. 
Erdő
Beértünk a házak közé, az utolsó kilométereket már a civilizációban tettük meg. 5 óra 32 perc alatt értünk vissza az iskolába. Csippantás után megkerestük a kajás szekciót, igen jólesett a zsíroskenyér és a meleg tea, amit kaptunk. 
Oklevél és kitűző
Átvettük a jól megérdemelt oklevelet és kitűzőt. Büszke vagyok magunkra. 

Én nagyon élveztem ezt a túrát, jólesett a mozgás. Az időnkkel is elégedett vagyok, jót mentünk. A táj szép volt, a táv teljesíthető, a társaság remek, végigbeszélgettük az utat. Igaz, ma izomláz van mindkét combomban, de legalább érzem, hogy tegnap rendesen használtam őket. Ez a teljesítménytúra dolog tetszik. Azt hiszem, találtam még egy hobbit magamnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése